II. RÉSZ
ÉGHAJLAT
TERMÉSZET
ÁLLATVILÁG
------------------------------------------------------------------
ÉGHAJLATI VISZONYOK
A mérsékelt égövezethez tartozunk, így az időjárás errefelé nagyjából megfelel ehhez. A tavasz elég gyakran szeles és csapadékos, egyes években korábban, máskor később köszönt be. A nyarak többnyire szárazak, melegek, csak elvétve fordul elő, hogy csapadékosabb a nyár. Ősszel ezen a területen gyakran képződhet sűrű köd, ezt nyilván a Zsitva folyó, a Perbetei patak, a tavak és az ártéri erdők is befolyásolhatják. A telek általában mérsékeltek, úgy, mint az egész Dunamenti síkságon. Ritkábban fordul elő vastagabb hótakaró, ilyen 1987 januárjában volt, amikor három napig havazott és a hóréteg vastagsága elérte a 70 cm-t. Figyelemre méltó néhány hideg és meleg rekord hőmérséklet:
Téli hideg rekord hőmérsékletek - délután mért adatok:
1987. január 12....................................................-23 fok!
1996. február 1.................................................... -16
1996. december 28.............................................. -17
2001. december 14...............................................-15
2003. január 12....................................................-20
(22)
------------------------------------------------------------------ Téli meleg rekord hőmérsékletek:
1994. január 7...................................................... +12 fok
1995. január 26.................................................... +13
1997. november 15............................................. +16
1998. január 9...................................................... +14
2000. február 1.................................................... +15
2002. február 2.................................................... +13
2002. november 15............................................. +22
(23)
----------------------------------------------------------------
Nyári hideg rekord hőmérsékletek - délután mért adatok:
1994. június 5......................................................+10 fok!
1997. június 2......................................................+15
1998. június 13................................................... +12
2000. július 16.................................................... +13
2002. június 25.................................................. +15
Nyári meleg rekord hőmérsékletek:
1994. június 28................................................... +35
1997. június 29................................................... +34
1998. augusztus 9................................................+36
2000. augusztus 20.............................................+38
2001. július 16.....................................................+36
2002. június 21....................................................+35
2002. július 10.....................................................+34
(24)
-----------------------------------------------------------------
TERMÉSZET
A falu délkeleti része alacsonyabb teraszokon, nagy kiterjedésű hordalék homokon és homokos löszön fekszik. A Zsitva folyó rónaságán ártéri erdők vannak. Mezei és hordalék talaja van, a kötött homokos részeken gyepes, pázsitos. Több tó is keletkezett a Perbetei patak részén. Az első tó a vasúti híd mellett található, kör alakú, a falusi emberek "Gömbölyű tó"-nak nevezik, a mai napokban is horgászásra alkalmas.
22. Gömbölyű tó
A másik ártéri tó az Öreg híd mellett van, szintén alkalmas horgászásra.
23. Tó az Öreg hídnál
(25)
------------------------------------------------------------------
A harmadik tó az Új hídnál terül el, horgászásra alkalmas.
24. Tó az Új hídnál
A falu közepén van egy tó, melyből az 1970-es években agyagot bányásztak. Ez a tó ma már nem megfelelő a horgászásra, kikellene tisztítani.
25.Tó a falu közepén
(26)
----------------------------------------------------------------
A régi dohányszárító mellett is található egy kis tó, homokot bányásztak valamikor belőle, a falusiak "Homokos"-nak hívják, ez a tó már nem alkalmas horgászásra.
Ellető határában van három különböző nagyságú tó, melyek horgászásra alkalmasak.
26.- 27. Halastavak Elletőn
Farkasd puszta határában található egy homok-bánya.
28. Homokbánya Farkasd pusztán
(27)
------------------------------------------------------------------
A község délnyugati határában a Vaddisznós erdő mellett terül el az úgynevezett "Bágeros" kavicsbánya. Az 1970/80-as években kiválóan tiszta vizében fürödni is lehetett. Ez a festői gyönyörű környezet abban az időben a turistákat is ide csalogatta. Ma már a tó vize fürdésre nem alkalmas, de még most is érdemes idelátogatni, mert errefelé a természet semmit sem változott, és az erdőből kiszűrődő énekesmadarak varázslatos hangjai balzsamszerűen hatnak szervezetünkre és felejthetetlen élményt nyújtanak számunkra!
29. "Bágeros" - kavicsbánya
30. Ártéri erdő - háttérben az "Öreg híd"
(28)
------------------------------------------------------------------
A falu északkeleti határában találjuk Szlovákia egyik legnagyobb kiterjedésű Fácános-át, amelyet erdők alkotnak a homokos dűnéken. A gazdag aljnövényzetben apró vadak élnek. Különlegességnek számít, hogy a bajcsi erdőben találtak nyestkutyát. Ezeket az erdőket SCITOVSZKI János érsek idején (1849-1866) ültették ki.
31. A "Fácános" erdő egyik bejárata
Érdekes terület a Perbetei patak bajcsi része is. A patak partján főleg nyárfákat és fűzeseket találunk. Sok kétéltű és vízimadár él itt.
32. A patak egy része 33. Erdő részlet
(29)
------------------------------------------------------------------
A falu délnyugati határában a Vaddisznós-nak nevezett erdőben különféle lomblevelű és tűlevelű fák találhatók. Az erdőben különféle állatfajták élnek: őzek, nyulak, fácánok. fürjek és más énekes madarak.
34. A "Vaddisznós" erdő egyik bejárata
HARASZT településen a néhai kúria parkjában nő a védett molyhos tölgy QUERCUS PUBESCENS) és nyárfalevelű platánfa (PLATANUS ORIENTALIS). A park elhanyagolt, benőtte a gaz. Hasonló sorsra jutott a másik két park, az érseki kastély mögött és a farkasdi kúria mellett is.
35. A védett molyhos tölgy
(30)
------------------------------------------------------------------
36. Tavasszal a Zsitva folyó töltésén
(31)
------------------------------------------------------------------
37. A Zsitva folyó
----------------------------------------------------------------
38. A Zsitva magas vízállása - 2010. 6. 5.
39. A Zsitva alacsony vízállása - 2011. 2. 10.
(32)
----------------------------------------------------------------
40. Fák a Zsitva töltésén
41. Tavasz a "Gömbölyű tavon, háttérben a vasúti híd
(33)
-----------------------------------------------------------------
42. Befagyott tó az "Öreg hídnál
43. Magas vízállás az "Öreg hídnál - 2010. 6. 5.
(34)
----------------------------------------------------------------
44. Az "Öreg híd - télen
45. Az olvadozó Perbetei patak
(35)
-----------------------------------------------------------------
46. Befagyott tó az "Új híd"-nál
47. Gyermekek hokiznak a befagyott tavon
(36)
-----------------------------------------------------------------
48. A Zsitva folyó és a Perbetei patak összefolyása
49. "Nagy tó" a falu közepén
(37)
------------------------------------------------------------------
ÁLLATVILÁG
A község 3,648 ha kataszteri területén 9 különböző nagyságú tó található. Ez jó feltételeket biztosít a vízimadarak megélhetésének.
50. Hattyúk etetése a "Gömbölyű" tavon
A többi itt élő vízimadár:
51. Vadliba 52. Tőkés réce
(38) ------------------------------------------------------------------
Az erdőkben élő apró vadak és madarak:
53. Nyestkutya 54. Őz
55. Fácán 56. Fürj
57. Fogoly 58. Mezei pacsirta
(39)
----------------------------------------------------------------------------
59. Barázdabillegető 60. Énekes rigó
61. Fekete rigó 62. Mezei nyúl
63. Varjúk
(40)
-----------------------------------------------------------------
A faluban gólyák is vannak. Az 1970-es években a Párkányi út mentén a kb 15 méter magas "Nagykémény"-en fészkeltek. Ez a fészek tönkrement. 1998-ban a Főút mentén a Szociális otthon mellett egy villanyoszlop tetejére építettek fészket, de később ez is tönkrement.
64. Tönkrement gólya fészek a Szociális otthon mellett
2010-ben szintén a Főút mellett a buszmegállónál építettek új fészket a gólyák.
65. Kezdődik a fészek építése
66. Az idén, 2012-ben a gólyák 4 fiókát neveltek fel!
(41)
-----------------------------------------------------------------
A faluba minden évben visszatérnek a molnárfecskék és a füstifecskék. Létszámuk errefelé is évről évre kevesebb. Mivel megszűnt az állami gazdaság és ezzel együtt az állattenyésztés is, így a fecskéknek szükséges feltételek a táplálkozásukhoz nem a lagjobbak.
67. Fecskepár a fészkénél 68. Füsti fecske eteti fiókáit
69. Veréb 70. Kékcinege
(42)
------------------------------------------------------------------
71. Széncinege 72. Zöldfüzike
73. Vörösbegy 74. Tengelic
(43)
-----------------------------------------------------------------
Folytatás a III. RÉSZ-ben - OLDALAK - (menü)...
-----------------------------------------------------------------