BAJCS - 700 éves a SZÜLŐFALUM - (1312 - 2012) Horváth Tibor

Ebben a könyvben leírom szülőfalum történetét (a kőkori leletektől kezdve, majd az első írásos említésétől, napjainkig) - sok képpel ellátva.

   a_templom_delnyugati_oldalrol_-_nyaron.jpg       i._es_ii._vilaghaborus_emlekmu.jpg az_i._es_ii._vilaghaboru_aldozatainak_emlekmuve.jpg    szuz_maria_kapolna_-_elleton.jpg

 

    Horváth Tibor

 

SZÜLŐFALUM

 

BAJCS

 

 80px-bajc-erb.gif     simor_janos_biboros_cimere.jpg     a_falu_zaszlaja.jpg                           

 

                                                (1)

------------------------------------------------------------------

                         ELŐSZÓ

 

 Az emberiség ősi vágya, hogy minden tervét megvalósítson, hogy minél jobban ismerje meg környezetét, és őrizze meg munkája által és élete során létrehozott kultúrát és értéket.

 

              " Ez a könyv maradjon meg szép emléknek

                        gyermekeinknek, unokáinknak

                        és minden kedves olvasónak!"

 

                       Áldom Istent a nehézségekért,

                            terhekért, akadályokért

                     mert ezen keresztül találtam meg

                        magamat és az én munkámat!

 

               "MINDEN SZÉP, AMIRE SZERETETTEL NÉZÜNK!"

                           -AZ EMBER MEGVÉDI AZT,

                          AMIT LEGJOBBAN SZERET!

                         AKI SZERETI SZÜLŐFALUJÁT,

                           ROSSZ EMBER NEM LEHET!

                                           (2)

------------------------------------------------------------------

 

                        BAJCS MÚLTJA

 

Nagy múltja van Bajcsnak,

midőn megfordult itt már

kelta, kvád, hun, szláv, avar és török,

de újra benépesült és kifejlődött.

 

Kicsi falu az én falum,

uralkodik benne a szeretet

dolgos népek lakták évszázadokon

keresztül

ezért hála nekik és tisztelet!

                                              (3)

-------------------------------------------------------------------

 

  I. RÉSZ

 

 

               TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS

           A KÖZSÉG TÖRTÉNELMÉBŐL

      AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN

        A FALU ELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSE

             A LAKOSSÁG ALAKULÁSA

                   A MAGYARSÁGRÓL

            VEZETÉKNEVEK A FALUBAN

                FÖLDRAJZ VISZONYOK

------------------------------------------------------------------

  TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS

Az újkőkorban (neolitikum) i.e. 6000-2900 évvel nagy változás történt a lakosság életében. A produktív mezőgazdaságra való áttérés lehetővé tette a lakosság hosszabb időre való letelepedését. Így keletkeztek területünkön az első mezőgazdasági települések. A föld megmunkálásához különböző kőszerszámokat használtak. A magvakat őrlőkövek segítségével őrölték. A településeken és a kultúrgödrökben talált állatcsont leletek marha,-juh-és sertés tenyésztésről tanúskodnak. A földművelő lakosságnak nem csak a mezőgazdasági termékek tárolására kellettek az edények. A kerámia, melyet alakja és díszítése szerint különféleképp osztályozhatunk, egyúttal a lakosság ízlését és kézügyességét is tükrözte. Az újkőkor felső szakaszában, területünk lakossága felfedezte a keramika zselizi típusát. E kultúrát Bajcson is feltárták. A zselizi keramikát az újkőkor késői szakaszában a lengyeli kultúra váltotta fel. E műveltség fiatalabb fejlődési foka már a késői kőkor (eneolitikum) korába tartoznak (i.e. 2900-1900). Az eneolitikum kultúrája meggyőzően bizonyítja a patriarchális nemzetség életét. E kor legjelentősebb települései közé tartozik a bajcsi település. Az alföldi települések elsősorban a folyók közelében az áradásoktól mentes, magasabban fekvő részeken alakultak ki. Ilyen település leleteit tárták fel Bajcson. A túlvilági és lelki életről alkotott elképzelésekről a temetők adnak képet. A településen történő temetkezésről tanúdkodik az a bajcsi lelet, ahol az egykori kemencében egy nő és egy kislány csontvázára bukkantak.

  asatasok_oskori_edenyek.jpg    ket_csontvaz.jpg                                                              

          1.a) Őskori edények                       1.b)Csontváz leletek

 

                                           (4)

-----------------------------------------------------------------

Ugyanezen a településen találtak egy szarvasmarha-sírt, ami a háziállatok iránt érzett fokozott tisztelet megnyilvánulásáról tanúskodik. Ennek gyökerei még az állatok meghonosításának kezdetéig nyúlik vissza. Az eneolitikummal végetér a kőkor hosszan tartó fejlődése. Az i.e. 2. évezredben Közép-Európában megjelennek a bronzkor első kultúrcsoportjai. A bronzkor korai szakaszában erős déli hatás eredményeképp, területünkön kialakult az ógyallai csoport önálló műveltsége. E  műveltség rendszeres feltárását mindeddig nem végezték el. Az akkori anyagi és részben szociális viszonyokról az Ógyallán, Naszvadon és Bajcson feltárt temetők leletei alapján következtethetünk. A kerámiában megjelennek a saját korsók, a maguk gömbölyű alsó és tölcsér alakú felső részével. A korsókat hornyolt vonalakkal díszítették, melyek fehér anyaggal voltak kitöltve. A bronzleleteket a tűk, karkötők, nyakláncok és bronztőrök képezték. A bronzkorszak késői szakasza a bronzipar termelésének csúcspontját jelenti, ez kb.(i.e.1250-700). Az ehhez szükséges rezet az Északi Kárpátok és Közép-Szlovákia rézlelő helyei szolgáltatták. Területünkön ezt a kort a valeticei nép kultúrájának fiatalabb foka képezi, amikor kialakult a hetényi típus. Az anyagi kultúra bizonyítékait a gazdag hetényi hamvvedres temető szolgáltatta, ahol valószínűleg hosszabb ideig néhány nemzedék temetkezett. A hamvvedres temető fontosságát a gazdag kerámiai és bronzleleteken kívül még az a tény is kiemeli, hogy a temetőben kb. 1000 sír volt. E kultúra településeit feltárták Szentpéteren és Bajcson is.

 

                     1-bronzekszerek.jpg

                                   2. Bronz ékszerek 

                                           (5)

-----------------------------------------------------------------

A bronzkor késői szakaszának hamvvedres kultúrája a bronzkori civilizáció betetőzését jelenti, mely készen áll az új vívmány - a vaskor - fogadására. Az új fém megismerése és feldolgozása, lehetővé tette a termelési eszközök gyorsabb fejlődését, tökéletesítését. Azon nemzetségi csoportok összekovácsolódásának kora ez, melyek a különböző régészeti kultúrák elnevezései mögött ma még a névtelenség homályában rejtőznek.

          2-vaskori_vaza.jpg

                          3. Vaskori lencse alakú váza

 

 Az i.e. IV. században kelta törzsek telepedtek le a szlovákiai Duna mentén. A kelták bejövetele jelentős fordulatot jelentett területünk őskori fejlődésében. A kelta termelés és a kézművesség fejlődésének alapja a vas - vasércből való kiolvasztásának ismerete volt. A kézműves foglalkozások mögött előkelő helyet foglalt el a kovács, -fémöntő, -fazekas mesterség. A mezőgazdaságban a kelták már áttértek az igazi szántóföldi gazdálkodásra. Megismerésük szempontjából fontosak a településeik és temetőik feltárásai. A hajlékot képző 3 x 5 méter méretű földalatti kunyhó téglalap alakú volt, s nyeregtetővel volt befedve. Ilyen település-maradványokat is tártak fel Bajcson. Sűrűn lakottságról tanúskodnak az Izsán, Martoson, Bajcson, Bagotán, Szentpéteren, Tanyon, Gelléren, Hetényen és Ógyallán feltárt temetők. A népvándorlás korában, azaz megközelítőleg az V. században területünkön különféle törzsek fordultak meg. Gyors változásukról a kevés leletanyag is tanúskodik. Ez az időszak a gazdaság régi formáinak és a tözsi berendezkedés felbomlásának időszaka volt. Az V. század elején a népvándorlás korában a kvádokon kívül még más germán törzsek is jelentős szerepet játszottak: a vandálok, a gepidák a longobárdok, de ezekről nagyon kevés lelet került elő. Az V. század második felében kelet felől a hunok törtek be a Kárpát-medencébe. A VI. század elején a szlávok kezdik meg letelepedésüket, elfoglalva a folyó völgyeket és a hegyvidékeket. 586-ban az avarok törnek be a Kárpát-medencébe. A temetők tanúsága szerint békében és szoros kapcsolatban éltek a szlávokkal, kölcsönösen átvéve egymás kultúrájának leglényegesebb elemeit. A megerősödő szláv törzsek fokozatosan vezető szerephez jutottak, s a IX.század elején létrehozták a Nagymorva fejedelemséget. A IX. század végén a honfoglaló magyar törzsek hatalmába kerültünk. A kereszténység egyre erősödő hatására és nyomására a sírokból fokozatosan kiszorultak a sírmellékletek. Néhány település lakói közösen templomot építettek, s már a XII. századtól kezdve a halottakat a templom körül temették el. Bajcs mellett, Farkasd puszta térségében vastárgyakat találtak a XI.-XIII. századból, és egy XII. századbeli lerombolt románkori templom maradványai is előkerültek. Korai középkori településeink életét régészetileg többnyire a XIII.  század végéig tudjuk követni. Ebben az időben ugyanis a települések többsége megszűnik egyrészt a tatárjárás következtében,másrészt tűzvész,vagy járvány miatt.

                                            (6)

-----------------------------------------------------------------

                       A KÖZSÉG TÖRTÉNELMÉBŐL

 

Bajcs az esztergomi hercegprímás legrégibb birtokai közé tartozott. Egy régebbi településből fejlődött ki és első ízben, 1312-ben említik "Possessio Archiepiscopalis Boych"-ként, amikor Csák Máté zsoldosainak parancsnoka, Chellus katonáival elfoglalta, akárcsak az esztergomi érsek környékbeli birtokait is, ami ellen az érsek a királynál panaszt tett. Később a község visszakerült az érsek kezére. 1332-ben a falut úgy jegyzik, hogy "Jo. Sac. Thome de Boyg", amelyből hat pap a Szent Tamásnak szentelt eklézsiából pápai tizedet fizetett. 1404-ben a községet "Possessio /Archiepiscopi/ Baychy" néven elmítik. A XVI. századtól az érsek a községet bérbe adta. Az 1550-1554-es évekből megmaradt az esztergomi érsek itteni nemeseinek összeírása. Az elvesztett mohácsi csata után Magyarországon jelentősen csökkent a világi és az egyházi hatalom és az ország nagy részét hosszú időkre a törökök szállták meg. Nem csoda, hogy az egész országban a protestáns egyház tanítása kezdett elterjedni még az esztergomi érsek birtokain is. Az 1561-1562-es Oláh-féle vizitációban feljegyezték, hogy Komárom megye 29 plébániáján nem volt pap és köztük Bajcsot is említik. 1590 körül Bajcs lakosai  panaszt tesznek, hogy Komárom várkapitánya, Pálffy Miklós erőszakkal elvette legelőiket. 1626-ban az egyik helyi földesúr, Bajcsy István a saját birtokrészeit eladta az esztergomi káptalan elől, Szalay Andrásnak. A protestáns egyház tanai gyökeret eresztettek Bajcson is. 1634-ben elkergettek innen egy protestáns prédikátort. Később 1650-ben nem jegyezte fel az alispán a református templom építkezési helyét, valamint a paplakot és az iskolát, bár ez a kötelessége volt. Akárcsak a többi községekben, itt sem volt református pap, de a reformátusokat arra kényszerítették, hogy ők is fizessék a katolikus papot. Az 1652-es összeírásban már Bajcson is feljegyezték a református hitközséget. 1663-ban a törökök megszállták az érsekújvári erődöt és így a községnek veszélyes szomszédja lett.

 

 3-torok_fegyverek.jpg

                                 4. Török fegyverek

                                            (7)

------------------------------------------------------------------

A török adófizetők összeírása szerint 1664-ben 49 adóköteles háztartása és 60 adófizető polgára volt a településnek: (Harcsa András, Kovács Pál, -fia Miska legény, Gúcsár Ferenc, Verös Mihál, Pap István,-fia János, Harcsa Petör, Kúdi Márton, -fia Istók legény, Vermes Miklós, Lengyel Miklós, Kiss János, Barci Mihál, Móroc György, Harcsa András, Tóth András, Tar János, Ágoston András, Torma Mihál, Szőcs Mihál,-fia Jancsi legény, Horvát János, Lesi Márton, Juhász Mihál, Szíj Márton, Takács András, Kis István,-fia Ferkó legény, Tóth György, Kovács János, Bódis András, Barádi György, Szabó János legény, Varga János, Cserebő Mihál, Ágoston Balás, Kovács János, Tóth Gyurka, Buda Gyurka, Szarka Gadzi legény, Bajcsi Istók, Kőrös Miska legény, Varga Istók legény, Kecskés Máté, Szabad Istók, Kulacs Ferenc, Lóti István, Korencsi András, Sós Tamás, Szénási György, Lesi Bálind, Csemez András, -fia Gergő legény, Harcsa Tamás, Tót Miklós, Szántó András és Vida Ferenc legény.

A lakosság összesen 15 890 akcse adót fizetett, ami több volt, mint amennyit sok környező falu fizetett, (Nagygúta, Kolta, Kamocsa, Ímely, tehát Bajcs népes falu volt. Tizedet fizettek búzából, a méhkaptárok után, lencséből és kenderből, de be van írva egy kétszeres tized is. Adót csőszért kellett fizetniük, továbbá legelőért, birkáért, hordóért. menyasszonyért, bíráskodásért, a föld használatáért, sertésért, fáért és szénáért. Egyszóval mindenért fizetniük kellett. 1672. február 25-én Szelepcsényi György  érsek megparancsolta  a komáromi várkapitánynak, Maholányinak, hogy az érseki birtokról kergesse el a református papokat. Abban az időben Ürményi László volt az itteni református lelkész. Az utolsó török harcok idején az érsekújvári erőd ostrománál 1685-ben Bajcs, mint község megszűnt, az ímelyi határhoz csatolták. 1699. április 15-én Kollonics Lipót érsek Timon Jánosnak adományozta hűséges szolgálatáért a bajcsi kataszterhez tartozó három földterületet, amelyek az Oszvald rokon halála után kerültek az érsekség birtokába. Megkapta a lepusztult ímelyi kúria földterületét is. Halála után, vagy lemondása esetén ezeket a földeket a bátyja István, vagy ennek örökösei Pál és György kapták volna meg. A falu határának egy részét máig TIMON földjének hívják. Az 1780. május elsejei kanonoki vizitációból megtudjuk, hogy az ímelyi templomnak volt vetésre alkalmas földje Bajcson is.

                                            (8)

------------------------------------------------------------------

Bajcs történelmének új fejezete BATTHYÁNY József hercegprímással kezdődik, aki lecsapoltatta az itteni kiterjedt mocsarakat és felépíttette az új utat.

batthyany_jozsef.jpg

                             8. Batthyány József - érsek

                                             (9)

-------------------------------------------------------------------

1790-ben felépíttette saját szükségleteire a klasszicista nyári kastélyt kis majorsággal, amellyel a település fontosságot nyert.

                        batthyany_kastelya_-_vazlatrajz.jpg 

                         9. Batthyány érsek nyári kastélya

Csak a XIX. század elején nőtt meg Bajcs jelentősége és fokozatosan Komárom megye érseki birtokainak székhelyévé válik.

Már 1831-ben áll itt templom, amelyet Batthyány érsek nyári kastélyából építtetett át RUDNAY Sándor érsek. Összesen 12 nagyobb épület állt itt. A nagybirtok intézői lakásának épülete, zsellérlakások, gabonatárolók, istállók. A település fejlődését bizonyítja az a tény is, hogy 1828-ban Bajcsnak 131 háztartása volt 866 lakossal.

                               rudnay_ersek.jpg

                             10. Rudnay Sándor - érsek

    a_falu_kozepe_a_xx._szazad_elejen.jpg

                       11. A falu közepe a XX. század elején 

                                           (10)

------------------------------------------------------------------

 A községet az 1848/1849-es szabadságharc eseményei is érintették. 1849. január 27-én Érsekújvárból kb. 80 császári katona 150 kocsival érkezett ide tűzifát rabolni, de amikor hírét vették, hogy közelednek Komáromból a magyar honvédek, elmenekültek. A magyar katonák 1849. január 28-án 8 császári gyalogost fogtak el a községben. A császári katonák mulatni jártak ide. Bajcs a Komárom-érsekújvári forgalmas úton feküdt, ezért gyakran jelentek meg itt, magyar, vagy császári katonák. 1849. július 30-án a komáromi erőd honvédjei Szentpéter község mellett megtámadták és szétverték a Pott őrnagy császári hadait. A császári katonák Bajcson és Farkasdon keresztül Érsekújvárba menekültek, és útközben 600 keresztet égettek el. Bajcsot és a jobb oldalán fekvő majort a honvédség gyalogosai foglalták el 8 ágyúval. Bajcs a forradalom leverése után is az esztergomi hercegprímás tulajdona maradt. SIMOR János-érsek a nagybirtok intézőinek lakásaiból nyári kastélyt építtetett, a helyi kocsmából viszont kúriát építtetett az intézőknek.

                              simor_ersek.jpg

                                12. Simor János - érsek

 

 

         erseki_kastely.jpg

                   13. Simor János - érseki nyári kastélya

                                           (11)

------------------------------------------------------------------

Simor János 1871-ben megjavíttatta a templomot. 1865-től Bajcs önállósodott és hasonlóan községi önállósága volt a birtokához tartozó környékbeli nagyobb udvaroknak. Az érsekség fokozott figyelmet fordított a mezőgazdasági községre, fokozatosan mintagazdaság jött létre. Simor János érsek maga is kiváló gazda volt és egyedül vezette birtokait. 1910-ben felépült a Komárom-érsekújvári vasútvonal, az egyik vasúti megállója Bajcs lett és így javult a község összeköttetése a környék településeivel.

vasutallomas_04.jpg

14. A vasútállomás épülete, 2010. május 5-én volt 100 éves, azóta is    eredeti formájában maradt. Az épület előtt 4 pár sín van lehelyezve.

                                        (12)

------------------------------------------------------------------

                  AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN

 

A falu fejlődésének nem váltak hasznára az I. világháborús idők. (1914-1918). A harctereken 38 bajcsi lakos esett el, ezek a következők:

Kuharik Ferenc, Kuharik István, Gyurinka Ferenc, Pápes János, Krivanek Sándor, Zsigó János, Kubovics András, Bugris János, Kovács János, Pém József, Rákász János, Zsoldos János, Zsigó István, Sárkány Lajos, Zálezsák András, Bárófi István, Zsigó Imre, Radosiczki József, Psenák Gábor, Bárosi István, Gyurcsovics Mihály, Badala Lajos, Nyitrai Ferenc, Závodszky István, Psenák József, Mácsik Benő, Gyurcsovics János, Erős Lajos, Zálezsák András, Horváth Sándor, Párma Pál, Ipóth Lajos, Zsigó Béla, Borsányi Benő, Jóba Lajos, Horváth Ferencz, Sümegh Kálmán, Szmolka István.

               i._es_ii._vilaghaborus_emlekmu.jpg

           15. Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve

                                           (13)

-------------------------------------------------------------------

1918 után Bajcs az I. Csehszlovák Köztársaság részévé vált. 1919. június 23-án a csehszlovák honvédség 9 katonája esett itt el, a KUN Béla vezette Magyar Vörös Hadsereg ellen vívott harcban.

        hosok_emlekmuve.jpg

                                 16. Hősök emlékműve

Az esztergomi érsek birtokát a Csehszlovák Köztársaság területén elkobozták, állami igazgatás alá került és később átvette a nagyszombati apostoli adminisztrátor. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a lakosság a mezőgazdaságban dolgozott földművesként és mezőgazdasági munkásként a helyi nagybirtokon. Ebben az időben Bajcson többször is sztrájkoltak a mezőgazdasági munkások, később, 1936-ban pedig az építő munkások. Az 1938. november 2-i bécsi döntés után a községet Magyarországhoz csatolták és az esztergomi érsek visszanyerte birtokait. Beletartozott: Ellető, Farkasd, Haraszt Bajcs határában, Anyala, Ógúta a naszvadi határban, és Szent János major az érsekújvári határban.

BAJCS számokban:   Év: 1926               Év:           1976             ------------------------------------------------------------------

 

 

 

Lakók száma:             1.244   ........................................1.425

Iskolaköteles gyermekek:155  ..........................................   27

Középiskolások:                7   ........................................   127

Főiskolások:                     0   ........................................     31

Lakóházak:                   397   ........................................   469

Kerékpár:                         6    .......................................   278

Személyautó:                    1    ......................................   154

Aszfaltozott út (km)          0    ...................................  13 km.

 

    bajcs-kronika.jpg

              17. Bajcs község krónikájának festett címlapja

                                         (14)

-------------------------------------------------------------------

A II. világháború (1939-1945) - kegyetlen vámot szedett, a helyi lakosok közül 40-en vesztették életüket a harctereken. A szovjet hadsereg március 29-én vonult be a faluba. Ekkor szabadult fel a falu a II. világháború alól. A II. világháború áldozatainak névsora a következő:

Freud Pál, Sramek Gusztáv, Boló József, Boldizsár István, Kecskés János, Kecskés István, Vendel János, Goda János, Mechura Ferencz, Mechura József, Kmetyó János, Ivicsics István, Nedesócky János, Psenák József, Pásztó Máté, Pásztó István, Hulkó Vendel, Hulkó István, Mikuska Mihály, Czuczor Mihály, Gyurcsovics Kálmán, Fekete Ernő, Kollár Béla, Gyurcsovics János, Vicena István, Mátyus József, Mátyus Sándor, Fazekas Béla, Dudás Imre, Kosztolányi József, Janik Ferencz, Kazán Sándor, Péteri István, Mangyík Pál, Jancsár József, Kacsák József, Psenák Gyula, Psenák János, Zahorecz László.

Az érseki birtokot újból elkobozták és állami igazgatás alá került. 1946. október 6-án LAZÍK Ambróz püspök felszentelte a felújított templomot, amely a háborúban rongálódott meg. 1948-ban megalakult az állami gazdaság - (Csehszlovákiában az elsők között). Rendezték a közterületeket, megszépítették a falut, megerősítették az utakat és a járdákat, új családi házak épültek.

hazak60-ban.jpg

                      18. A  háború után épült családi házak

                                          (15)

------------------------------------------------------------------

 

a_komaromi_jaras_magyar_lakta_telepulesei.jpg

                  19.  A komáromi járás magyarlakta települései

                                          (16)

-------------------------------------------------------------------

                       A FALU ELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSE

 

Az első írásos oklevelek Bajcsot

1312-ből említik..... Possessio Archiepiscopalis BOYCH-ként.

1332......................Jo. Sac. Thome de BOYCH

1404.....................Possessio (Archiepiscopi) BAYCHY

1877.....................BAJC

1918.....................BAJč (magyarul - BAJCS)

Farkasd, valaha régi jelentős település volt kis templommal, de aránylag gyorsan megszűnt, és nem újították fel eredeti nagyságában. Később a majort kibővítették, és 1948-tól átvette a bajcsi állami birtok. Mára a legtöbb gazdasági épületét lebontották.

Haraszt nevű települést 1840 körül alapították. Simor János érsek idejében nagymértékű gazdasági udvart építettek, amely 1948-ban szintén a bajcsi állami birtok tulajdona lett. Ma a település több épülete üres és pusztulás fenyegeti őket.

Ellető települést a XIX. század végén alapították, később nagyobb gazdasági udvarra bővítették intézői lakással, iskolával, gazdasági épületekkel és cselédek lakásaival. 1948 után ez a település is a bajcsi állami birtok tulajdona lett. Jelenleg több épülete pusztul.

                                          (17)

-------------------------------------------------------------------

                           A LAKOSSÁG ALAKULÁSA

1828...............................................................................866

1880................................................................................82

1890..............................................................................1.108

1900..............................................................................1.272

1910..............................................................................1.451

1921..............................................................................1.460

1930..............................................................................1.399

1948..............................................................................1.312

1961..............................................................................1.476

1970..............................................................................1.425

1980..............................................................................1.390

1991..............................................................................1.234

2000..............................................................................1.212

2011..............................................................................1.262lakos

                                            (18)

------------------------------------------------------------------

                                 A MAGYARSÁGRÓL

 

A falu minden időkben megtartotta túlnyomórészt a magyar jellegét. Erről tanúskodik két adat  a népszámlálásról és magyarságról a "HÉT" című hetilap tudósítása szerint:

1980-ban 1.390 lakosból: 899 magyar (65%)

1991-ben 1.234 lakosból: 857 magyar (70%)

A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a CSEMADOK is, (Magyar Dolgozók Kultúregyesülete)-melynek 100 tagja van, az elnöknője MIHALÍK Erzsébet. A rendszerváltástól előbb BOLEMANT László, később CSAPÓ Ferenc-mérnök,  2006-tól VIRÁG Ottó a község polgármestere.

A falunak jelenleg nincsen saját lelkipásztora. A plébánia hivatal jelenleg Ógyallához tartozik és Bajcson a szentmiséket a Gelnica-i származású, ógyallai káplán ONDÁS Vladimír celebrálja.

                                           (19)

-------------------------------------------------------------------

                         VEZETÉKNEVEK A FALUBAN

 

 AMBRUS, ASZTALOS, BACHOREC, BARTOS, BENYÓ, BELANY, BÉRES, BLASKOVICS, BOLEMANT, BORSÁNYI, BRATH, BRÍGYIK, BŐJTÖS, CIBULKA, CZIMBALIK, CZUCZOR, CSAPÓ, CSERGE, DANICS, DÁVID, DICSŐ, DRUGA, DUDEK, DUKES, ÉRSEK, FEHÉR, FORGÁCS, GALLA, GÓDOR, GREGOR, GYURCSOVICS, HAJDÚ, HAJTMAN, HALÁSZ, HALASI, HEGEDŰS, HENCZ, HULKÓ, HORVÁTH, JAKAB, JERÁBEK, KAJAN, KÁNTOR, KATONA, KAZÁN, KELEMEN, KECSKÉS, KERESZTES, KELLER, KISS, KISZUCSAN, KLÁRIS, KMETYÓ, KOBOLKA, KOLLÁR, KOPACSKA, KOSZTOLÁNYI, KOVÁCS, KUHARIK, KVASZTULA, LENGYEL, LÉNÁRT, MACZKÓ, MADARÁSZ, MAJER, MALOVECZKY, MANDÁK, MARKACZ, MANGYÍK, MÁRTON, MÁTYÁS, MÁTYUS, MAZAN, MÉSZÁROS, MIHALOVICS, MIHALEK, MIHALIK, MOLNÁR, MOJZES, NAGY, NÉMETH, PÁSZTÓ, POGÁNY, POGRÁNYI, REDECZKY, SALGÓ, SENKÁR, SILL, SRAMEK, SMIDAL, SULTZ, SZABÓ, SZEDER, SZEIFERT, SZLÁDEK, SZLÁVIK, SZMOLKA, TABI, TAKÁCS, TAPOLCSÁNYI, TARICS, TATAR, TRNKA, VALENT, VALENTOVICS, VICENA, VIRÁG, VRÁBEL, ZAKAR, ZSIGÓ.

                                            (20)

-------------------------------------------------------------------

                             FÖLDRAJZI VISZONYOK

 

foldrajzi_terkep.jpg                  

                                  20. Földrajzi térkép

                                             (21)

-------------------------------------------------------------------                     

Bajcs 22 kilométernyire fekszik Komáromtól északkeletre és 6 kilométernyire Érsekújvártól délre a Dunamenti síkságon a Zsitva folyó árterületén.

A falu területét kisebb domborulatok és bemélyedések tarkítják. A községet kb. a 18 fok 15 perc földrajzi hosszúság és a 47 fok 50 perc földrajzi szélesség határolja be. A falu közepén 121 méter a határában 131 méter tengerszint feletti magasságot mértek.

Közigazgatásilag Bajcshoz tartozik még:

FARKASD - puszta...............141 lakosával

HARASZT............................135 lakosával

ELLETŐ...............................  75 lakosával.

Így a község területe a majorságokkal együtt: 3.648 hektár.

A falu északi határánál folyik a Perbetei patak és a Zsitva folyó.

A falu közepén van egy tó, az 1970-es években agyagot bányásztak belőle.

halasto.jpg

                                 21. Tó a falu közepén

                                                                                          (22)

-------------------------------------------------------------------

Folytatás a II. Részben -oldalak(menü).

-------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 21
Heti: 47
Havi: 486
Össz.: 53 721

Látogatottság növelés
Oldal: I. RÉSZ - ELŐSZÓ, TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS, A KÖZSÉG TÖRTÉNELMÉBŐL, FÖLDRAJZI VISZONYOK
BAJCS - 700 éves a SZÜLŐFALUM - (1312 - 2012) Horváth Tibor - © 2008 - 2017 - szulofalumbajcs.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: bogyaret focicsapata - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »